Fisa cãrþii:
Titlu:
Categorie:
Subiect: -
Gen: -
Subiect: -
Gen: -
Cuprins:
Címlapok [pdf, 7.9k] [doc, 27.6k]
Elõszó
[pdf, 103.7k] [doc, 49.2k]
I.FEJEZET. A magyarországi románság nemzeti öntudatának kifejlõdése és az irredentizmus kezdetei [pdf, 251.8k] [doc, 194k]
1. A nagyromán törekvések lényege, földrajzi és etnikai alapja
2. A nagyromán törekvések állítólagos jogtörténeti alapja, az úgynevezett dáciai kontinuitás
3. Történeti bizonyitékok a románok balkáni eredetére vonatkozóan
4. A román népelem elsõ megjelenése a magyar állam keleti felében
5. A román népelem helyzete Magyarországon a tatárjárást követõ idõszakban a XIII. század végéig
6. A román népelem helyzete a XIV. század elején a mai Romániában
7. A román népelem Magyarországba való beköltözésének folyamata a XIV. és XV. században
8. A beköltözött román népelem viszonya a XIV. és XV. századbeli magyar állam politikai és gazdasági rendjéhez
9. A román népelem Magyarországba való költözésének folyamata a XVI., XVII. és XVIII. században
10. Az erdélyi fejedelmek kísérletet tesznek a románságnak protestáns hitre való térítésére és e kísérlet hatása a románság öntudatra ébredésére vonat- kozóan
11. A magyarországi románság vallásos uniójának hatása a románság nemzeti öntudatának további kifejlõdésére
12. Mária Terézia, II. József politikai és társadalmi re- formjainak hatása
13. A Supplex libellus valachorum
14. Sinkai Gergely, Maior Péter és Klein Sámuel történeti és filológiai munkássága tudományos alapja lesz a további nagyromán törekvéseknek
15. Anonymus hitelességének vizsgálata
16. A román nemzeti törekvéseknek elsõ harciasabb fellépése
17. A román tanuló ifjúság szerepe a XIX. század negyvenes éveinek román nemzetiségi mozgalmaiban
18. A román püspökök szerepe e korszak mozgalmaiban
19. A román nép viszonya e mozgalmakhoz
20. A magyarországi és a fejedelemségekbeli románok között keletkezett kölcsönösségi érzet és az irredentizmusnak, mint irodalmi és mûvelõdési törekvésnek elsõ határozottabb politikai szinezetû fellépése
II. FEJEZET. Az irredentista törekvések kifejlõdése az 1848-1867-ig tartóidõszakban. [pdf, 261.6k] [doc, 208.4k]
1. Erdélynek Magyarországgal való uniója és a román- ság állásfoglalása ez unióval szemben
2. Az 1848-iki balázsfalvi román nemzetiségi programm
3. 1848-iki pesti országgyûlés unióbizottságának munkálatai és a magyar kormány álláspontja a román nemzetiségpolitikai követelésekkel szemben
4. A Saguna püspök vezetése alatt álló román többség magatartása az 1848/49-iki mozgalmakban
5. A román kisebbség vezetõinek és az oláhországi forradalmároknak kísérletei egy magyar-román kibékülés érdekében és Maiorescu János Dakoromaniája
6. A románság elégedetlensége a világosi fegyverletétel után életbeléptetett új kormányrendszerrel
7. Az irredentizmus további fejlõdése a világosi fegyverletétel után
8. A magyar emigráció alkudozásai Cuza fejedelemmel
9. Cuza fejedelem irredentizmusa
10. A „dunai konföderáció” terve
11. Az 1863-iki nagyszebeni Landtag Erdélyt politikailag külön autonom koronatartománnyá szervezi
III. FEJEZET. Az irredentista törekvések viszonya a dualizmushoz. Az 1881-iki román nemzetiség-politikai programm [pdf, 248.9k] [doc, 199.2k]
1. A magyar emigráció utolsó érintkezése a romániai polilikusokkal és Károly fejedelem magatartása
2. Az unió végrehajtása 1867-ben és a románság magatartása vele szemben
3. A romániai közvélemény ellenséges magatartása a dualizmussal szemben és annak okai
4. Az 1868-iki nemzetiségi törvény
5. A nemzetiségi képviselõk ellenjavaslata
6. A passzivitás kimondása 1869-ben és 1872-ben a Lónyai-féle kibékülési kísérlet
7. Az 1877/78-iki román-török háború hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
8. A román nemzetiségi párt 1881-iki programmja és e programm közreadása miatt támadt harcok
9. A romániai új irodalmi irány (junimea) hatása a magyarországi románságra
10. Slavicĭ János
IV. FEJEZET. A nagyszebeni Tribnna szerepe és a Liga Culturalã megalakulása [pdf, 269k] [doc, 212.5k]
1. A nagyszebeni Tribuna szerepe és hatása a mult század nyolcvanas éveiben
2. Harc a Memorandum Õfelsége elé való terjesztésének ügyében és a romániai liberális párt vezérének, Sturdza Demeternek állásfoglalása
3. A tribunisták harca Mocsonyiék ellen
4. Slavicĭ terveinek megnyeri a romániai egyetemek ifjúságát
5. A romániai egyetemek ifjúsága által kiadott Memorandum ismertetése
6. A Liga Culturalã megalapítása
7. A romániai egyetemi tanulók Memorandumának hatása a külföldi közvéleményre
8. A Liga Culturalã izgatásainak hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
V. FEJEZET. Az 1892-iki román Memorandum és a Liga Culturalã akciói [pdf, 205.5k] [doc, 128.5k]
1. Az Õfelségéhez benyujtott 1892-iki Memorandum tartalma
2. A Memorandum zárószava
3. A magyar ifjúság „Válasza”
4. A magyarországi román nemzetiségû fõiskolai ifjúság „Replica”-ja
5. A Replica tanuságtétele az irredentizmus mellett
6. A Replica-pör és a román nemzeti komité magatartása
VI. FEJEZET. Az „erdélyi kérdés” a román parlamentben [pdf, 272.6k] [doc, 224.3k]
1. Az erdélyi kérdés a román parlamentben
2. A liberális párt vezérének, Sturdza Demeternek beszéde a román szenátusban
3. A konzervatív kormány helyzete a liberális párti támadással szemben
4. Lahovary külügyminiszter válasza Sturdzának
5. A liberális párti G. Panu beszéde, mint tanuságtétel az irredentizmus mellett
6. Carp álláspontja az erdélyi kérdésben
7. Urechia beszédében a hármasszövetségbe való belépés helyett a Balkán-szövetséget ajánlja
8. Miért vetette fel Urechia ismét a dunai konföderáció gondolatát?
9. Az „erdélyi kérdés” a román kamarában
10. Fleva beszéde
11. Balº kormánypárti képviselõ beszéde
12. C. C. Arion kormánypárti képviselõ beszéde
13. Cuza beszéde
14. Stolojan liberális képviselõ beszéde
15. Maiorescu Titus beszéde
16. Take Jonescu beszéde
17. Gradisteanu Jón liberális párti képviselõ beszéde
18. Lahovary külügyminiszter beszéde
19. A román kormány és a román politikusok megbízhatatlan magatartása a hármasszövetséggel szemben
VII. FEJEZET. A Memorandum-pör és a Liga Culturalã izgatásai az európai sajtóban [pdf, 222.1k] [doc, 198.1k]
1. Elõkészületek a Memorandum-pörre
2. A Memorandum-pör tárgyalása és lefolyása
3. Az ítélet hatása a romániai közvéleményre
4. Sturdza orfeumi beszéde
5. A Liga Culturalãban uralkodó korrupció
6. A magyar kormány magatartása e mozgalmakkal szemben
7. Gróf Kálnoky külügyminiszter nyilatkozata a delegációkban a román irredentáról
VIII. FEJEZET. Meghasonlás a román remzetiségi pártban. Botrányok a Liga Culturalãban. A román kormány anyagilag is támogatja az irredentista mozgalmat [pdf, 296.7k] [doc, 255.5k]
1. Bánffy Dezsõ miniszterelnök nemzetiségi politikája
2. Sturdza kormányralépése és jaºi-i nyilatkozata
3. Az elsõ lépések a Memorandum-pör elítéltjeinek megkegyelmeztetése érdekében
4. Az 1895. évi interparlamentáris konferencia és a Budapesten megtartott nemzetiségi konferencia
5. A Memorandum-pör elítéltjeinek megkegyelmeztetése
6. Meghasonlás a nagyszebeni román nemzeti komitéban
7. Meghasonlás a Liga Culturalãban és a pénztárnok sikkasztásának következményei
8. Nemzetiségi tüntetések a magyar nemzet millenáris ünnepe ellen
9. Õfelségének, I. Ferencz Józsefnek 1896-iki bukaresti és a román királyi párnak látogatása 1897-ben. Jeszenszky min. tanácsos kitüntetése
10. A brassai román iskolák romániai szubvenciója és annak következtében Take Jonescu támadása Sturdza ellen
11. A brassai román iskolák romániai szubvenciójának története
12. Bizonyító adatok, hogy a román kormány a magyarországi román egyházakat és iskolákat ezután is tiltott szubvencióban részesítette
13. Sturdza bukása a „Bánffy Dezsõ nemzetiségi politikája” címû röpirat megjelenésének következtében
IX. FEJEZET. A román nemzetiségi párt akcióba lép. A Liga Culturalã megújhodása. Az irredentista törekvések Bosznia annexiójával fordulóponthoz érkeznek [pdf, 274.1k] [doc, 264.7k]
1. Kísérlet a passzivitás elhagyására. Dr. Ratiu halála. Vlád Aurél fellépése
2. A román nemzetiségi párt aktivitásba lép. Új Programm az aktivitás alapján
3. Gróf Tisza miniszterelnök álláspontja a román nemzetiségi kérdésben
4. A nemzetiségi képviselõk klubjának szereplése az 1905-iki országgyûlésen
5. A báró Fejérváry-féle ügyvivõ kormány és a román nemzetiségi párt egymáshoz való viszonya
6. A román nemzetiségi párt szerepe az 1906-iki választáson. Paktumkísérlet a kormánnyal. A megválasztott képviselõk száma
7. A román bankok szerepe e választások alkalmával. E bankok általános gazdasági hatása a román népre
8. A román nemzetiségi párt szereplése az 1906/1910-iki országgyûlésen. Apponyi gróf népiskolai törvényei
9. A Liga Culturalã lassanként összeszedi magát. Jorga Miklós szerepe ebben az ujraébredésben
10. Az 1906-iki román nemzeti kiállítás hatása az irredentizmusra
11. A Bosznia annexiójával kapcsolatos balkáni események hatása a Liga külpolitikai állásfoglalására
12. Jorga közvetetlen beavatkozása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakba
13. Ferencz Ferdinánd trónörökös szinajai látogatása 1909-ben
X. FEJEZET. A román irredentizmus Bosznia annexiója után teljesen agresszivvá lesz
1. Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselõjének fellépése
2. Alkudozások Khueh-Héderváry miniszterelnökkel egy magyar-román megegyezés tárgyában
3. Meghasonlás a román nemzetiségi pártban és az azt kõvetõ kibékülés
4. Romániából jövõ anyagi támogatás a magyarországi román nemzetiségi mozgalmak számára. Stroescu, a besszarábiai mecenás
5. Magyarellenes külföldi sajtóakció és irodalmi agitáció a román-szláv szövetség érdekében
6. Az angol publicisztika akciója a monarchia föderatív átalakítása érdekében. Wickham Stead
7. Az angol publicisztika hadjárata Magyarország ellen. Scotus Viator
8. A magyar gör. kath. püspökség felállítása
9. Román izgatás a magyar gör. kath. püspökség felállítása ellen
10. Catereu debreceni merénylete. Ki volt Catereu?
11. Románia részvétele a második Balkán-háborúban és a bukaresti békekötés
12. Románia sikereinek hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
13. Gróf Tisza István miniszterelnök kísérlete egy magyar-román megegyezés tárgyában
14. Az orosz cári család konstancai látogatása
15. A romániai közhangulat a konstancai fejedelmi találkozás után
16. A magyarországi román nemzetiségi párt akciója közvetetlenül a világháború kitörése elõtt
[pdf, 262k] [doc, 264.7k]
XI. FEJEZET. A romániai közélet és politika minden nyilvánulatában az irredentizmust szolgálta [pdf, 249.9k] [doc, 244.7k]
1. A romániai iskola viszonya az irredentizmushoz
2. A romániai gör. keleti ortodox egyház viszonya az irredentizmushoz
3. A román hadsereg viszonya az irredentizmushoz
4. A román államférfiak irredentizmusa
5. A dinasztia irredentizmusa
XII. FEJEZET. A szövetséges Románia, mint rosszakaratú semleges [pdf, 265.4k] [doc, 210.9k]
1. A koronatanács
2. Hírlapvásár és vesztegetés
3. Az utca és az „erdélyi menekültek” szerepe a háború elõkészítésében
4. A hazai románság magatartása a háború alatt
5. Bratianu Jonel, az. európai politika Sphinxe
XIII. FEJEZET. Románia orvtámadása és bûnhõdése [pdf, 228.8k] [doc, 162.8k]
1. Az orvtámadás
2. Védekezés a román tanítóság árulása ellen
3. A bünhõdés
XIV. FEJEZET. Transylvania Moribunda (A haldokló Erdély) [pdf, 263.6k] [doc, 259.6k]
1. A Nemzeti Tanácsok korszaka
2. Canossa-járás Belgrádba és Aradra
3. Ferdinánd román király hadserege bevonul Erdélybe
4. Kolozsvár megszállása és a román imperium berendezése
5. Székely eposz és tragédia
X. FEJEZET. A román irredentizmus Bosznia annexiója után teljesen agresszivvá lesz [pdf, 262k]
1. Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselõjének fellépése
2. Alkudozások Khueh-Héderváry miniszterelnökkel egy magyar-román megegyezés tárgyában
Tartalom [pdf, 126.8k] [doc, 80.9k]
Elõszó
[pdf, 103.7k] [doc, 49.2k]
I.FEJEZET. A magyarországi románság nemzeti öntudatának kifejlõdése és az irredentizmus kezdetei [pdf, 251.8k] [doc, 194k]
1. A nagyromán törekvések lényege, földrajzi és etnikai alapja
2. A nagyromán törekvések állítólagos jogtörténeti alapja, az úgynevezett dáciai kontinuitás
3. Történeti bizonyitékok a románok balkáni eredetére vonatkozóan
4. A román népelem elsõ megjelenése a magyar állam keleti felében
5. A román népelem helyzete Magyarországon a tatárjárást követõ idõszakban a XIII. század végéig
6. A román népelem helyzete a XIV. század elején a mai Romániában
7. A román népelem Magyarországba való beköltözésének folyamata a XIV. és XV. században
8. A beköltözött román népelem viszonya a XIV. és XV. századbeli magyar állam politikai és gazdasági rendjéhez
9. A román népelem Magyarországba való költözésének folyamata a XVI., XVII. és XVIII. században
10. Az erdélyi fejedelmek kísérletet tesznek a románságnak protestáns hitre való térítésére és e kísérlet hatása a románság öntudatra ébredésére vonat- kozóan
11. A magyarországi románság vallásos uniójának hatása a románság nemzeti öntudatának további kifejlõdésére
12. Mária Terézia, II. József politikai és társadalmi re- formjainak hatása
13. A Supplex libellus valachorum
14. Sinkai Gergely, Maior Péter és Klein Sámuel történeti és filológiai munkássága tudományos alapja lesz a további nagyromán törekvéseknek
15. Anonymus hitelességének vizsgálata
16. A román nemzeti törekvéseknek elsõ harciasabb fellépése
17. A román tanuló ifjúság szerepe a XIX. század negyvenes éveinek román nemzetiségi mozgalmaiban
18. A román püspökök szerepe e korszak mozgalmaiban
19. A román nép viszonya e mozgalmakhoz
20. A magyarországi és a fejedelemségekbeli románok között keletkezett kölcsönösségi érzet és az irredentizmusnak, mint irodalmi és mûvelõdési törekvésnek elsõ határozottabb politikai szinezetû fellépése
II. FEJEZET. Az irredentista törekvések kifejlõdése az 1848-1867-ig tartóidõszakban. [pdf, 261.6k] [doc, 208.4k]
1. Erdélynek Magyarországgal való uniója és a román- ság állásfoglalása ez unióval szemben
2. Az 1848-iki balázsfalvi román nemzetiségi programm
3. 1848-iki pesti országgyûlés unióbizottságának munkálatai és a magyar kormány álláspontja a román nemzetiségpolitikai követelésekkel szemben
4. A Saguna püspök vezetése alatt álló román többség magatartása az 1848/49-iki mozgalmakban
5. A román kisebbség vezetõinek és az oláhországi forradalmároknak kísérletei egy magyar-román kibékülés érdekében és Maiorescu János Dakoromaniája
6. A románság elégedetlensége a világosi fegyverletétel után életbeléptetett új kormányrendszerrel
7. Az irredentizmus további fejlõdése a világosi fegyverletétel után
8. A magyar emigráció alkudozásai Cuza fejedelemmel
9. Cuza fejedelem irredentizmusa
10. A „dunai konföderáció” terve
11. Az 1863-iki nagyszebeni Landtag Erdélyt politikailag külön autonom koronatartománnyá szervezi
III. FEJEZET. Az irredentista törekvések viszonya a dualizmushoz. Az 1881-iki román nemzetiség-politikai programm [pdf, 248.9k] [doc, 199.2k]
1. A magyar emigráció utolsó érintkezése a romániai polilikusokkal és Károly fejedelem magatartása
2. Az unió végrehajtása 1867-ben és a románság magatartása vele szemben
3. A romániai közvélemény ellenséges magatartása a dualizmussal szemben és annak okai
4. Az 1868-iki nemzetiségi törvény
5. A nemzetiségi képviselõk ellenjavaslata
6. A passzivitás kimondása 1869-ben és 1872-ben a Lónyai-féle kibékülési kísérlet
7. Az 1877/78-iki román-török háború hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
8. A román nemzetiségi párt 1881-iki programmja és e programm közreadása miatt támadt harcok
9. A romániai új irodalmi irány (junimea) hatása a magyarországi románságra
10. Slavicĭ János
IV. FEJEZET. A nagyszebeni Tribnna szerepe és a Liga Culturalã megalakulása [pdf, 269k] [doc, 212.5k]
1. A nagyszebeni Tribuna szerepe és hatása a mult század nyolcvanas éveiben
2. Harc a Memorandum Õfelsége elé való terjesztésének ügyében és a romániai liberális párt vezérének, Sturdza Demeternek állásfoglalása
3. A tribunisták harca Mocsonyiék ellen
4. Slavicĭ terveinek megnyeri a romániai egyetemek ifjúságát
5. A romániai egyetemek ifjúsága által kiadott Memorandum ismertetése
6. A Liga Culturalã megalapítása
7. A romániai egyetemi tanulók Memorandumának hatása a külföldi közvéleményre
8. A Liga Culturalã izgatásainak hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
V. FEJEZET. Az 1892-iki román Memorandum és a Liga Culturalã akciói [pdf, 205.5k] [doc, 128.5k]
1. Az Õfelségéhez benyujtott 1892-iki Memorandum tartalma
2. A Memorandum zárószava
3. A magyar ifjúság „Válasza”
4. A magyarországi román nemzetiségû fõiskolai ifjúság „Replica”-ja
5. A Replica tanuságtétele az irredentizmus mellett
6. A Replica-pör és a román nemzeti komité magatartása
VI. FEJEZET. Az „erdélyi kérdés” a román parlamentben [pdf, 272.6k] [doc, 224.3k]
1. Az erdélyi kérdés a román parlamentben
2. A liberális párt vezérének, Sturdza Demeternek beszéde a román szenátusban
3. A konzervatív kormány helyzete a liberális párti támadással szemben
4. Lahovary külügyminiszter válasza Sturdzának
5. A liberális párti G. Panu beszéde, mint tanuságtétel az irredentizmus mellett
6. Carp álláspontja az erdélyi kérdésben
7. Urechia beszédében a hármasszövetségbe való belépés helyett a Balkán-szövetséget ajánlja
8. Miért vetette fel Urechia ismét a dunai konföderáció gondolatát?
9. Az „erdélyi kérdés” a román kamarában
10. Fleva beszéde
11. Balº kormánypárti képviselõ beszéde
12. C. C. Arion kormánypárti képviselõ beszéde
13. Cuza beszéde
14. Stolojan liberális képviselõ beszéde
15. Maiorescu Titus beszéde
16. Take Jonescu beszéde
17. Gradisteanu Jón liberális párti képviselõ beszéde
18. Lahovary külügyminiszter beszéde
19. A román kormány és a román politikusok megbízhatatlan magatartása a hármasszövetséggel szemben
VII. FEJEZET. A Memorandum-pör és a Liga Culturalã izgatásai az európai sajtóban [pdf, 222.1k] [doc, 198.1k]
1. Elõkészületek a Memorandum-pörre
2. A Memorandum-pör tárgyalása és lefolyása
3. Az ítélet hatása a romániai közvéleményre
4. Sturdza orfeumi beszéde
5. A Liga Culturalãban uralkodó korrupció
6. A magyar kormány magatartása e mozgalmakkal szemben
7. Gróf Kálnoky külügyminiszter nyilatkozata a delegációkban a román irredentáról
VIII. FEJEZET. Meghasonlás a román remzetiségi pártban. Botrányok a Liga Culturalãban. A román kormány anyagilag is támogatja az irredentista mozgalmat [pdf, 296.7k] [doc, 255.5k]
1. Bánffy Dezsõ miniszterelnök nemzetiségi politikája
2. Sturdza kormányralépése és jaºi-i nyilatkozata
3. Az elsõ lépések a Memorandum-pör elítéltjeinek megkegyelmeztetése érdekében
4. Az 1895. évi interparlamentáris konferencia és a Budapesten megtartott nemzetiségi konferencia
5. A Memorandum-pör elítéltjeinek megkegyelmeztetése
6. Meghasonlás a nagyszebeni román nemzeti komitéban
7. Meghasonlás a Liga Culturalãban és a pénztárnok sikkasztásának következményei
8. Nemzetiségi tüntetések a magyar nemzet millenáris ünnepe ellen
9. Õfelségének, I. Ferencz Józsefnek 1896-iki bukaresti és a román királyi párnak látogatása 1897-ben. Jeszenszky min. tanácsos kitüntetése
10. A brassai román iskolák romániai szubvenciója és annak következtében Take Jonescu támadása Sturdza ellen
11. A brassai román iskolák romániai szubvenciójának története
12. Bizonyító adatok, hogy a román kormány a magyarországi román egyházakat és iskolákat ezután is tiltott szubvencióban részesítette
13. Sturdza bukása a „Bánffy Dezsõ nemzetiségi politikája” címû röpirat megjelenésének következtében
IX. FEJEZET. A román nemzetiségi párt akcióba lép. A Liga Culturalã megújhodása. Az irredentista törekvések Bosznia annexiójával fordulóponthoz érkeznek [pdf, 274.1k] [doc, 264.7k]
1. Kísérlet a passzivitás elhagyására. Dr. Ratiu halála. Vlád Aurél fellépése
2. A román nemzetiségi párt aktivitásba lép. Új Programm az aktivitás alapján
3. Gróf Tisza miniszterelnök álláspontja a román nemzetiségi kérdésben
4. A nemzetiségi képviselõk klubjának szereplése az 1905-iki országgyûlésen
5. A báró Fejérváry-féle ügyvivõ kormány és a román nemzetiségi párt egymáshoz való viszonya
6. A román nemzetiségi párt szerepe az 1906-iki választáson. Paktumkísérlet a kormánnyal. A megválasztott képviselõk száma
7. A román bankok szerepe e választások alkalmával. E bankok általános gazdasági hatása a román népre
8. A román nemzetiségi párt szereplése az 1906/1910-iki országgyûlésen. Apponyi gróf népiskolai törvényei
9. A Liga Culturalã lassanként összeszedi magát. Jorga Miklós szerepe ebben az ujraébredésben
10. Az 1906-iki román nemzeti kiállítás hatása az irredentizmusra
11. A Bosznia annexiójával kapcsolatos balkáni események hatása a Liga külpolitikai állásfoglalására
12. Jorga közvetetlen beavatkozása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakba
13. Ferencz Ferdinánd trónörökös szinajai látogatása 1909-ben
X. FEJEZET. A román irredentizmus Bosznia annexiója után teljesen agresszivvá lesz
1. Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselõjének fellépése
2. Alkudozások Khueh-Héderváry miniszterelnökkel egy magyar-román megegyezés tárgyában
3. Meghasonlás a román nemzetiségi pártban és az azt kõvetõ kibékülés
4. Romániából jövõ anyagi támogatás a magyarországi román nemzetiségi mozgalmak számára. Stroescu, a besszarábiai mecenás
5. Magyarellenes külföldi sajtóakció és irodalmi agitáció a román-szláv szövetség érdekében
6. Az angol publicisztika akciója a monarchia föderatív átalakítása érdekében. Wickham Stead
7. Az angol publicisztika hadjárata Magyarország ellen. Scotus Viator
8. A magyar gör. kath. püspökség felállítása
9. Román izgatás a magyar gör. kath. püspökség felállítása ellen
10. Catereu debreceni merénylete. Ki volt Catereu?
11. Románia részvétele a második Balkán-háborúban és a bukaresti békekötés
12. Románia sikereinek hatása a magyarországi román nemzetiségi mozgalmakra
13. Gróf Tisza István miniszterelnök kísérlete egy magyar-román megegyezés tárgyában
14. Az orosz cári család konstancai látogatása
15. A romániai közhangulat a konstancai fejedelmi találkozás után
16. A magyarországi román nemzetiségi párt akciója közvetetlenül a világháború kitörése elõtt
[pdf, 262k] [doc, 264.7k]
XI. FEJEZET. A romániai közélet és politika minden nyilvánulatában az irredentizmust szolgálta [pdf, 249.9k] [doc, 244.7k]
1. A romániai iskola viszonya az irredentizmushoz
2. A romániai gör. keleti ortodox egyház viszonya az irredentizmushoz
3. A román hadsereg viszonya az irredentizmushoz
4. A román államférfiak irredentizmusa
5. A dinasztia irredentizmusa
XII. FEJEZET. A szövetséges Románia, mint rosszakaratú semleges [pdf, 265.4k] [doc, 210.9k]
1. A koronatanács
2. Hírlapvásár és vesztegetés
3. Az utca és az „erdélyi menekültek” szerepe a háború elõkészítésében
4. A hazai románság magatartása a háború alatt
5. Bratianu Jonel, az. európai politika Sphinxe
XIII. FEJEZET. Románia orvtámadása és bûnhõdése [pdf, 228.8k] [doc, 162.8k]
1. Az orvtámadás
2. Védekezés a román tanítóság árulása ellen
3. A bünhõdés
XIV. FEJEZET. Transylvania Moribunda (A haldokló Erdély) [pdf, 263.6k] [doc, 259.6k]
1. A Nemzeti Tanácsok korszaka
2. Canossa-járás Belgrádba és Aradra
3. Ferdinánd román király hadserege bevonul Erdélybe
4. Kolozsvár megszállása és a román imperium berendezése
5. Székely eposz és tragédia
X. FEJEZET. A román irredentizmus Bosznia annexiója után teljesen agresszivvá lesz [pdf, 262k]
1. Goga Oktaviannak, mint a radikális szocialista irány nacionalista képviselõjének fellépése
2. Alkudozások Khueh-Héderváry miniszterelnökkel egy magyar-román megegyezés tárgyában
Tartalom [pdf, 126.8k] [doc, 80.9k]
Categorii
- cãrți (30)
- reviste (2)
- scriitori ºi poeþi maghiari (7)
- enciclopedie (2)
- statistici (2)
- dicþionare (2)
- hãrþi (1)
